A kezeim megtalálják Harry szobájának hideg ajtókilincsét, s elfordítják azt. Hál’ Istennek kinyílik, biztosan elfelejtette bezárni.

„NE! Kérlek…” Üvölti újra. Ha valaki bántja őt, fogalmam sincs, mit fogok csinálni, ezt nem igazán gondoltam át. Körbetapogatózom, hogy felkapcsoljam a villanyt. Harry félmeztelen, s belegabalyodva az ágytakaróba csapkodja és dobálja magát. Emlékszem Stephre, ahogy félvállról megemlítette, hogy hallotta, Harrynek rémálmai vannak. Úgy látszik, a feltételezés igaz.

Gondolkozás nélkül leültem az ágyra, s a válláért nyúltam. A bőre forró, túl forró.

„Harry!” Mondom csendesen, próbálván felébreszteni őt. A feje oldalra csapódik, nyöszörög, de nem ébred fel.

„Harry, ébredj fel!” Sírom és kicsit erősebben rázom meg őt, amíg lovagló ülésben rá nem ülök. Mindkét kezemmel megragadom a vállait, s még egyszer megrázom. Szemei felpattannak, a zavarodottság előtt rémület tölti meg őket egy rövid pillanat erejéig, majd megkönnyebbülés. Homlokát izzadságcseppek borítják be.

„Tess.” Nyögi. Az, ahogy kiejti a nevemet, egyszerre töri szét és gyógyítja meg a szívemet. Másodperceken belül kiszabadítja a karjait és a hátamra csúsztatja őket, hogy a mellkasára lökjön velük. Mellkasa nedvessége megijeszt engem, de mozdulatlan maradok. Hallom heves szívdobogását az arcomnak verődni. Szegény Harry. Mindkét kezemet az oldalára csúsztatom, átölelvén őt. A hajamba temeti ujjait, ahogy újra és újra a nevemet ismétli, mintha a sötétben található talizmánja lennék.

„Harry, jól vagy?” Szavaim halkabbak egy suttogásnál.

„Nem.” Vallja be. Mellkasa felemelkedik, és lassan süllyed vissza, mint ezelőtt, de a lélegzete még mindig erőtlen volt. Nem akarom erőltetni, hogy megbeszéljük, miféle szörnyűséget álmodott.

Nem kérdezem meg, hogy akarja-e, hogy maradjak, valahogy tudom, hogy igen. Amikor felemelkedem, hogy lekapcsoljam a lámpát, a teste megfeszül.

„Lekapcsolom a lámpát vagy szeretnéd, ha úgy maradna?” Kérdezem. Amint felfogja a szándékaimat, megnyugszik és megengedi, hogy a lámpáért nyúljak.

„Kapcsold le, kérlek.” Könyörgi. Amint a szobára sötétség borul, visszafektetem a fejemet a mellkasára. El tudnám képzelni, hogy így fekszünk. Elterülvén rajta egyaránt kényelmetlen, de nyugtató is mind neki, mind pedig nekem. Hallani a szívdobogását mellkasának kemény felszíne alatt nyugtató, sokkal nyugtatóbb, mint az eső kopogása a háztetőn. Bármit megtennék, bármit megadnék, hogy így tölthessem az éjszakákat Harryvel, hogy így feküdhessek vele, hogy karjai átöleljenek, ahogy a lélegzete lelassul.

….

Harry mocorgására ébredek. Még mindig rajta fekszem, a térdeim az oldala mellett vannak. Az arcom a mellkasának nyomódik, a fejemet felemelem, s tekintetébe nézek. A nap világosságánál már nem igazán vagyok biztos, hogy akarta-e, hogy itt maradjak-e vele a múlt éjjel. Nem tudom leolvasni a kifejezését, ami által ideges leszek. A nyakamat elaludtam amiatt, hogy Harry kemény mellkasán pihentem, és a lábaimat is ki kellene nyújtanom.

„Jó reggelt.” Gödröcskés mosolyt villant felém, eloszlatva minden félelmemet.

„Jó reggelt.” Megmozdulok, hogy lemásszam róla, de megállít.

„Hova mész?” Kérdezi.

„Fáj a nyakam.” Árulom el, mire maga mellé fektet, a hátam az ő felsőtestének nyomódik. Megijeszt azzal, hogy kezét a nyakamhoz emeli, kicsit meg is ugrom, de azonnal lenyugszom, amikor dörzsölni kezdi. Szemeim lecsukódnak, s összerezzenek, ahogy a fájó pontokat érinti, amik szép lassan eltűnnek, ahogy masszíroz.

„Köszönöm.” Mondja előttem. Felé fordítom a szememet.

„Miért?” Talán a nyakmasszírozást köszöni meg?

„Hogy… ide jöttél. Hogy itt maradtál.” Elpirul, s szemei elszakadnak az enyémtől. Zavarban van. Harry zavarban van. Sosem bukik meg abban, hogy meghökkentsen és összezavarjon engem.

„Nem kell megköszönnöd. Szeretnél beszélni róla?” Remélem igen, tudni akarom miről álmodik.

„Nem.” Szögezi le, én pedig biccentek. Tovább akarok menni, de tudom mi fog történni, ha megteszem.

„Hihetetlenül szexi vagy a pólómban.” Mormogja a fülembe. Fejét az enyémhez nyomja, ajkait pedig a bőrömre. Észreveszem, hogy azt a felsőjét hozta nekem, amit tegnap viselt, így emiatt éreztem az illatát olyannyira. A szemeim válaszként lecsukódnak, ahogy telt ajkai a fülcimpámon szaladnak végig, gyengéden meg-megrántva azt. Harry hangulata olyan gyorsan változik, de ez a fajta hangulatváltozás pontosan az, amit én élvezek.

„Harry.” Remegem, ő pedig a nyakamba kuncog. Kezei végigsimítanak a testemen, ujjhegyét a túlméretezett skótkockás pizsama övrészéhez viszi. A pulzusom felgyorsul, s zihálok, amint a kezei szép lassan lehúzza a nadrág elülső részét. Mindig ugyanazzal a hatással bír rám, másodperceken belül érzem, ahogy benedvesedem. A másik keze a mellemet ragadja meg, s felszisszen, ahogy ujját az érzékeny mellbimbómnak dörzsöli. Örülök, hogy úgy döntöttem, nem melltartóban fogok aludni.

„Nem tudok betelni veled, Tess.” Rekedtes hangja még mélyebb a vágytól. Kezei a nadrágomban matatnak, s olyan közel húznak magához, amennyire az csak lehetséges. Az erekciója hozzám nyomódik. Lenyúlok és megfogom a kezét, eltávolítva a nadrágomból. Amikor szembefordulok vele, arcára értetlenség ül ki.

„Én… is szeretnék valamit neked csinálni.” Suttogom lassan zavaromban.

Egy mosoly váltja fel a szemöldökráncolást. Arcomat az ujjai közé fogja, kényszerítve, hogy ránézzek.

„Mit akarsz csinálni?” Érdeklődi. Nem tudom biztosan, csak azt, hogy én is azt akarom, hogy olyan jól érezze magát, mint ahogyan én miatta. Látni akarom, ahogy elveszti az önuralmát, mint ahogyan én is tettem múlt héten, ugyanebben a szobában.

„Nem tudom… Mit szeretnél, hogy csináljak?” Tapasztalathiányom nyilvánvaló a hangomban. Harry kezemet a kezébe fogja, s lecsúsztatja a nadrágjánál levő duzzanathoz.

„Azt akarom, hogy a telt ajkaidat körém fond.” A lélegzetem is eláll szavai hallatán, és az altestemben érezhető nyomás érzésétől.

„Van valami más, amit akarsz?” Kérdezi, ahogy kezei köröket írnak le az altestén. Sötét szemei engem figyelnek, figyelvén a reakciómat.

Bólintok és nyelek egyet, ezzel kicsalva egy mosolyt tőle. Felül és magával húz, hogy csatlakozzak hozzá. Mind a nyugtalanság és vágy egyaránt elárasztja testemet. A telefonja hangos csöngése tör be a szobába és ő morog, mielőtt felkapná az asztalról. Tekintete a képernyőre esik és felsóhajt.

"Mindjárt visszajövök." Tudatja velem, majd eltűnik a szobából. Pár perc múlva visszatér és a hangulata ismét megváltozott.

"Karen reggelit készít, mindjárt kész van." Kinyitja a szekrényt és kivesz egy pólót. Áthúzva a fején annélkül, hogy egy pillantást is vetne rám.

"Oké" Felállok és az ajtó felé haladok. Muszáj visszakerülnöm a szobámba és felvennem egy melltartót.

"Lent találkozunk." Hangja érzelemmentes. Lenyelem a torkomban növekvő gombócot. A tartózkodó Harry a legkevésbé kedvencem, még kevésbé kedvelem, mint a dühös Harryt. Bólintok és átsétálok a hallon keresztül. Miért nem tud jó hangulatban maradni? Az emeletről érzem a bacon illatát, mire a gyomrom korogni kezd. Ki hívta Harryt, és miért tartott ilyen sokáig, hogy visszajöjjön?

Felveszem a melltartómat, és a pizsamanadrágomon levő zsinórt olyan szorosra húzom, amennyire csak engedi. Fontólóra veszem, hogy ruhámat visszaveszem, de nem akarom már kora reggel kényelmetlenül érezni magamat. Lábaim a nagy falitükörhöz visznek, ujjaimat végigfuttatom rakoncátlan tincsemen, szememből pedig kitörlöm az álmosságot.

Ahogy becsukom a hálószoba ajtaját, Harry kinyitja az övét. Ahelyett, hogy ránéznék, a tapétára meredek és egyenest a hall felé sétálok. Magam mögött hallom lépteit, s amikor a lépcsőhöz érek, keze a könyököm köré fonódik, gyengéden megrántva.

"Mi a baj?" Kérdezi. Aggodalom árnyékolja be vonásait.

"Semmi, Harry." Csattanok fel. Túlságosan is érzelmes vagyok, és még csak nem is reggeliztem.

"Mondd el." Követeli, fejét lehajtva, így teljes mértékben láthatom arcát.

Beadom a derekam. “Ki hívott?”

"Senki." Hazudja.

"Molly volt?" Nem akarom tudni a választ.

Nem mond semmit, de kifejezése elárulja, hogy igazam van. Akkor hagyta el a szobát, amikor azon voltam, hogy… azt tegyem vele… hogy válaszoljon egy Mollytól jövő telefonhívásra? Sokkal inkább meglepettnek kellene lennem, mint amilyen valójában vagyok.

"Tessa, ez nem…" Kezdi. Kihúzom karomat a fogásából, mire állát összeszorítja.

"Hello, skacok." Liam bukkan fel a hallban, én pedig elmosolyodom. Haja enyhén feláll, és az enyémhez hasonló pizsamanadrágot visel. Imádnivalónak és álmosnak néz ki. Kikerülöm Harryt és Liamhez sétálok. Megtiltom magamnak, hogy tudassam Harryvel, milyen megalázottnak és megbántottnak érzem magamat amiatt, hogy válaszolt Molly hívására azalatt, míg velem volt.

"Hogy aludtál este?" Liam kérdezi én pedig követem őt a lépcsőn lefelé sétálva, a frusztrált Harryt magára hagyva.

A reggelivel kapcsolatban, Karen igencsak kitett magáért, s tudtam, hogy így fog tenni. Harry csatlakozik hozzánk néhány perccel később. Tojás, bacon, pirítós, waffle és néhány szőlőszem mellett döntve pakolom tele a tányéromat.

"Nagyon szépen köszönjük, hogy reggelit készítettél nekünk." Mondom Karennek Harry és az én részemről egyaránt értve. Tudom, hogy Harryt nem érdekelné, hogy megköszönje.

"Semmiség, drágám. Hogy aludtál? Remélem, hogy a vihar nem tartott ébren." Mosolyogja.

Harry feszültté válik mellettem, biztosan aggódik, hogy megemlítem a rémálmát. Mostanra már tudnia kellene, hogy sosem tennék ilyet.

"Igazából nagyszerűen aludtam, s biztosan nem hiányoltam a szálláson levő szobámat." Nevetem, s mindenki csatlakozik hozzám, kivéve persze Harryt. Kortyol egyet a narancslevéből, s tekintetét a falra mereszti. Lényegtelen reggeli beszélgetés tölti meg az étkezőt, ahogy Ken és Liam egymást hecceli egy focimeccsel kapcsolatban.

"Ha nem gond, megkérdezhetném, hogy az egy üvegház akar lenni a hátsó udvaron?" Kérdezem Karentől, újfent segítve neki elpakolni a konyhában. Harry meglep engem azzal, hogy a küszöbön megáll, persze nem ajánlja fel a segítségét, csak engem figyel.

"Igen, az. Nem sokat ügyködtem vele ebben az évben, de abszolút imádok kertészkedni. Látnod kellene nyáron." Mosolyogja. "Szeretsz kertészkedni?"

"Oh, igen, édesanyámnak odahaza szintén van egy üvegháza, ahol gyerekkoromban a szabadidőm legnagyobb részét tölöttem."

"Komolyan? Nos, talán hogyha ti ketten sokkal gyakrabban jártok majd errefelé, akkor valamit kihozhatnánk az enyémből is." Ajánlja fel. Olyan kedves és törődő. Mindazt megtestesíti, amit egy édesanyában szeretnék látni.

"Az nagyszerű lenne." Mosolygom, Harry pedig megköszörüli a torkát. Mindketten feléfordulunk.

"Lassan mennünk kéne." Mondja, én pedig szemöldökömet ráncolom. Tudtam, hogy az itt töltött időmnek hamarosan vége lesz, de olyan jó volt egy kicsit eltávolodni a normális életemtől, listák, ébresztők, kötelezettségek nélkül. Nem állok készen, hogy vége legyen. Eltűnik, s néhány perc múlva visszatér a ruhámmal és a kis táskámmal, kezében a Toms cipőmmel. Kicsit kényelmetlenül érint, hogy kutatott a cuccaim között, de szemet húnyok felette. Elköszönünk, én pedig megölelem
Karent és Kent, amíg Harry türelmetlenül az ajtónál vár. Megígérem nekik, hogy hamarosan visszatérek, remélve, hogy tényleg így is lesz.

Fordította: Nicks

posted 8 hours ago @ 19 Apr 2014 with 11 notes
xtessa young xpunk harry xHESSA xhessa after xhungarian translation xafter fanfic xafterfanfiction
dark-little-girl said:
Jaj Fanni majd mesélj milyen kint. Ugye fogsz boldogulni kint ? Vagyis, lement az érettségi és egyből kiköltözöl, kirepülsz innen, nem fogsz félni a nagy világtól ? Biztos nehéz lesz megszokni és befolyni, de mi adjuk az energiákat mint ehhez mint a fordító munkáitokhoz. Sok sikert kint :) Orsi xx

De édes vagy Orsi. Nagyon szépen köszönöm. Nem, nem igazán félek.(: Már tűkön ülve várom, hogy a repülőn ülhessek. Szerintem minden rendben lesz kint, nem fogom feladni. Szeptemberben fogok költözni, hogy betöltsem még előtte a 19-et.(: Mindenképp helyzet jelentek majd nektek.(: Ölellek xX

answered 2 days ago @ 17 Apr 2014
Anonymous said:
Ó, hogy-hogy külföldre költözöl?:) Sok sikert kint is!xx

Oda húz a szívem.(: Köszönöm, drága vagy.(: xX

answered 2 days ago @ 17 Apr 2014
Anonymous said:
Nagyon tetszik ahogy fordítjátok a blogot!Kedvenceim között van.:) Megértem hogyha elfoglaltak vagytok én tudok várni mert megéri;) puszi

Örülök, hogy ennyire tetszik a fordításunk.(: Köszönjük szépen a türelmedet.((: Édes vagy. xX

answered 2 days ago @ 17 Apr 2014

Sziasztok! Nem húznám sokáig az időt, mindössze annyi, ha végeztetek a résszel, olvassátok végig azt a pár sort, amit a végére biggyesztettem. Jó olvasást! Ölellek Titeket xX

Karen igen sok édességet készített nekünk. Néhányat ettem is belőle, mialatt a sütés iránti szeretetéről beszélgettünk. Liam nem csatlakozott hozzánk az ebédlőben, de mindez nem okozott semmi gyanút.

„Én is szeretek sütni, csak én nem vagyok olyan jó benne.” Mondom, mire felnevet.

„Szívesen megtanítalak, tényleg jó vagyok benne!” Dicsekszi, mire elmosolyodom. A remény nyilvánvaló barna tekintetében, így biccentek.

„Az nagyszerű lenne!” Nincs szívem nemet mondani. Együtt érzek vele, hiszen tényleg próbál jobban megismerni. Harry barátnőjének hisz, én meg nem tiltakozhatom. Harry sem árulta el sem neki, sem pedig az édesapjának, ami reményt adott a számomra. Azt kívánom, bárcsak ehhez az esthez hasonló életem lenne, élvezvén a Harryvel együtt töltött időt, hogy a tekintete folyamatosan találkozik az enyémmel, ahogyan az
édesapjával és a mostohaanyjával beszélgetek. Kedves, legalábbis az elmúlt egy órában az volt, s ujja gyöngéden a kézfejemet cirógatja, ami állandó pillangó-érzést ad a számomra. Odakint az eső továbbra is szakad, s a szél is süvít.Miután végeztünk a desszerttel, Harry feláll az asztaltól. Kérdőn tekintek rá, mire lehajol, hogy a fülembe suttogjon.

„Mindjárt visszajövök, csak ki kell mennem…” Mondja, mire elmosolyodom. Nézem, ahogy kisétál és eltűnik a hallban.

„Tényleg nem tudjuk elégszer megköszönni, olyan jó, hogy Harry is itt van velünk, még ha csak egy vacsora erejéig is.” Mondja Karen, Ken pedig az asztal fölött megfogja a kezét.

„Igaza van, mint apának, nagyszerű érzés szerelmesnek látnia a fiát. Mindig is attól féltem, hogy nem fog összejönni neki… olyan… dühös gyermek volt.” Motyogja Ken rám nézve.

Biztosan észrevette, milyen kényelmetlenül mocorgok a székemben. „Sajnálom, nem akartam, hogy kényelmetlenül érezd magad, csak szeretjük boldognak látni.” Boldognak? Szerelmesnek? Félrenyelek, s köhögni kezdek. Hűvös vízzel csillapítom köhécselésem, majd visszapillantok rájuk. Azt hiszik, Harry szerelmes belém? Hihetetlenül udvariatlan lenne, ha kinevetném őket, de nyilvánvalóan nem ismerik Harryt.

Mielőtt reagálhatnék, Harry visszatér, és hálát adok az égnek, hogy nem kellett válaszolnom az édes, de felettébb hamis állításaikra. Nem ül le, helyette viszont mögöttem áll meg, kezeit a székem háttámláján pihentetve.

„Mennünk kéne, még vissza kell vinnem Tessát a kollégiumba.” Mondja Harry.

„Oh, ne butáskodj. Maradjatok nyugodtan. Vihar tombol odakint, nekünk meg igen sok szobánk van, nem igaz, Ken?” A vőlegénye felé fordul, aki bólint.

„Nekem megfelel.” Felelem, s megpróbálok Harry szemébe nézni. Nem akarom megbántani azzal, hogy tovább akarok maradni. Szemeiből képtelen vagyok bármit is kiolvasni, de nem tűnik dühösnek.

„Nagyszerű! Akkor ez el is dőlt. Mutatom is Tessa a szobádat, ha csak nem Harry szobájában szeretnél maradni?” Érdeklődi, s hangjában semmiféle vádat nem lehet hallani, csak kedvességet.

„Nem, inkább saját szobát szeretnék, ha nem probléma?” Kérdem, s Harry rám néz. Tényleg azt akarta, hogy a szobájában maradjak vele? A gondolat izgatottá tesz, de még nem érzem elég kényelmesen magamat, hogy tudassam velük, hogy Harry és én már azon a ponton vagyunk. A szarkasztikus tudatalattim emlékeztet, hogy még egyáltalán nem vagyunk együtt, még csak meg sem közelítjük mindezt. Van egy barátom, aki nem Harry; figyelmen kívül hagyom, s követem Karent az emeletre. Harry nem jön utánunk.

Egy Harry szobájával szemben levő hálót mutat nekem. Nem olyan nagy, mint az övé, de ugyanolyan gyönyörűen van dekorálva. A fehér keretű ágy kicsit kisebb. Elszórván hajós és horgonyos képek vannak a szobában. Többször is megköszönöm, s újfent megölel engem, mielőtt magamra hagyna a szobámban.

Körbesétálok a szobában, s az ablak előtt találom magamat. A hátsó udvar sokkal nagyobb, mint gondoltam. Csupán a teraszt és a fákat láttam baloldalt. Jobb oldalt egy kisebb épület található, olyan, mint egy üvegház, de nem tudom pontosan megmondani a heves eső miatt. Meg kell majd kérdeznem Harryt, ha egyáltalán van róla fogalma. Nem igazán tölt sok időt itt, szóval lehet, nem is tudja.

Ahogy az esőt bámulom, gondolataim elszabadulnak. A mai nap a legeslegjobb Harryvel töltött napom volt, a többszöri kitörései ellenére is. A kezemet fogta, amit sosem tesz, kezét a hátamra simította, miközben sétáltunk, és a lehető legtöbbet tett meg azért, hogy megnyugtasson, amikor Liamért aggódtam. Ez volt a legmesszibb dolog, amit a mi… barátságunk, vagy mi eddig elért. Ezzel el is érkeztünk a zavaró részhez: tudom, hogy nem tudunk, s soha nem is fogunk együtt járni, de talán, amit most teszünk, az elég lesz. Sosem gondoltam volna, hogy valakivel ilyen barátság-extrákkal kapcsolatban leszek majd, de tudom, hogy képtelen leszek távol maradni tőle. Számtalanszor próbáltam már ezelőtt, és sosem jött össze.

Halk kopogás ébreszt fel gondolataimból. Karenre vagy Harryre számítok, mikor az ajtót nyitom, de helyette Liammel találom szembe magam.Kezei a zsebében, míg helyes arca egy apró, de kényelmetlen mosolyt mutat.

"Szia" Mondja és én elmosolyodok.

"Szia, bejössz?" Kérdem tőle, amire ő rábólint.

Beljebb megyek és leülök az ágyra, ő kihúzza a széket a kicsiny asztal alól, ami a sarokban van, majd leül.

"Én" Mondjuk egyszerre, majd felnevetünk.

"Kezd te" Javasolja.

"Oké, annyira sajnálom, hogy így kellett tudomást szerezned Harryről és rólam, nem ez volt a szándékom. Csak biztos akartam lenni, hogy Harry jól van, ez az egész vacsora az apjával tényleg kiborította és mi csak valahogyan..csókolóztunk. Tudom ez mennyire rossz fényt mutat rám és tudom, hogy borzalmas ember vagyok, amiért megcsalom Noaht, de én csak annyira összezavart vagyok és próbáltam távol maradni Harrytől. Tényleg próbáltam." Szívom be a levegőt.

"Nem ítélkezem feletted, Tessa. Csak meglepett, hogy csókolózni láttalak titeket a teraszon, azt hittem mikor kimentem, hogy egymással üvöltözve találok majd rátok." Nevet, majd folytatja. "Tudtam, hogy valami történik veled, mikor az irodalom óra közepén veszekedtetek és aztán a múlt hétvégén itt maradtál, majd mikor ő visszajött és veszekedni kezdett velem. A jelek mind ott voltak, de azt gondoltam elmondanád, viszont megértem miért nem tetted." Mondja, mire én érzem, hogy egy hatalmas súly esik le a vállaimról.

"Nem vagy rám dühös? Vagy nézel másképpen rám?" Kérdezem tőle,de ő csak a fejét rázza.

"Nem, természetes nem.Viszont aggódom miattad és Harry miatt. Nem akarom, hogy bántson, és úgy hiszem, hogy fog.Sajnálom, hogy ezt mondom, de a barátodként muszáj tudatnom veled, hogy meg fog bántani." Mondja. Ellenkezni akarok és mérges lenni, de egy részem tudja, hogy igaza van, csak remélni tudom, hogy nincs.

"Szóval mit fogsz tenni Noahval? Kérdi, mire én felnyögök.

"Fogalmam sincs, félek, ha szakítok vele meg fogom bánni, de amit vele teszek nem igazságos. Csak szükségem van egy kis időre, hogy eldöntsem, mit tegyek."

Ő bólint.

"Annyira megkönnyebbültem, hogy nem vagy rám dühös" Vallom be, amit ő egy mosollyal viszonoz.

"Bunkón viselkedtem korábban, csak nem tudtam mit mondjak. Sajnálom."

"Én is, teljesen megértem." Mindketten felállunk, majd ő átölel. Egy meleg és vigasztaló öleléssel, mikor nyílik az ajtó.

"Uhm..megzavartam valamit?" Harry hangja fut végig a szobán.

"Nem, gyere be." Mondom neki, mire a szemét forgatja. Remélem
még mindig tűrhető állapotban van.

"Hoztam néhány ruhát, amiben alhatsz." Mondja. Letesz egy kis kupac ruhát az ágyra, majd távozni készül.

"Köszönöm, maradhatsz nyugodtan" Nem akarom, hogy elmenjen.

"Nem, megvagyok" Förmed rám, majd kimegy a szobából.

"Annyira szeszélyes!" Nyöszörgöm, majd lehuppanok az ágyra.

Liam kuncog, majd visszaül. “Ja, szeszélyes az az egyik szó, amivel őt jellemezni lehet” Mondja, mire mindketten nevetésben törünk ki.

Liam Danielleről kezd mesélni, hogy mennyire várja már, hogy jöjjön és meglátogassa a hétvégén. Majdnem elfelejtettem a tábortüzet. Noah eljön. Talán meg kellene mondanom neki, hogy ne tegye. Mi van, ha ez az egész változás Harry és köztem csak a fejemben létezik? Úgy érzem valami megváltozott köztünk ma és azt mondta jobban akar engem, mit valaha bárkit is. De azt pontosan nem, hogy érezne valamit irántam, csak akar engem. Egy óra elteltével Liam és én mindenről beszéltünk a Tolstoytól kezdve Seattle-i légkörig, majd jó éjszakát kíván és visszatér a
szobájába, egyedül hagyva engem a gondolataimmal és az eső hangjával.

Felkapom a ruhákat, amiket Harry hozott, hogy felvegyek. Az egyik mintás fekete rövid ujjúja egy pár sima, piros és szürke alsónadrágon fekszik. Nevetek a gondolaton, hogy Harry valóban hordaná ezt, de aztán rájövök, hogy valószínűleg sosem tette. Ezek a nem hordott ruhákkal teli szekrényből vannak. Felemelem a pólót, aminek épp oly illata van, mint neki. Ezt már hordta, nem is rég.Az illat mérgező, mentolos és meghatározhatatlan, de ez az újonnan szerzett kedvenc illatom az egész világon. Egy pár nagy fekete zokni van téve még, levetem a harisnyát, ruhát és melltartót, mielőtt felvenném a ruhákat. Az alsó túl nagy, de nagyon kényelmes. Lefekszem az ágyra és mellkasomig húzom a takarót, a tekintetem a mennyezeten ragad, miközben végigjátszom magamban az egész napot. Érzem, ahogyan álomba süllyedek, egy álom zöld szemekről és fekete pólókról.

"NE!!" Harry hangja kiáltja a szavakat, felriaszt. Képzelődöm?

"Kérlek!" Kiáltja ismét. Kiugrom az ágyból és rohanok át a folyosón.

Fordította: Nicks & Sephie(Sz.Fanni)

Szóval csak egy pár szót szeretnék hozzáfűzni a leveleitekhez és az üzenetekhez, amiket írtok. Mindegyiket nagyon szépen köszönöm/köszönjük. Legyetek tisztában vele, hogy mindet egytől-egyig végigolvasom és jót, rosszat egyaránt fontolóra veszek. Tényleg szavakkal nem lehet kifejezni, mennyire hálás vagyok a sok szép szóért és támogatásért. Jó páran már kérdeztétek, hogy mind a három évadot le fogjuk-e fordítani és a válasz; igen. Nickssel nem fogjuk feladni. Viszont üzenem kedvesen egy pár nagy szájú lánynak, hogy legyenek kicsi empatikusabbak. Ha nem tetszik, hogy jelenleg ilyen ritkán van rész, sajnos per pillanat nem nagyon tudunk ezen változtatni. Kérlek ne hasonlítsátok ezt a fordítást másikkal!

Csütörtöktől indul a tavaszi szünet, így Nicks és én összeülünk és hozunk két részt a szünidő alatt. Utána durván május második hetéig ne nagyon számítsatok részre, mert ballagunk mindketten és május 5.-től kezdődik az írásbeli érettségi. De az érettségi szünet alatt próbálunk hozni amennyit csak tudunk, majd június 25.-e után végleg szabadok leszünk, leérettségizve és hozzuk rendszeresen a részeket.

Ölellek Benneteket

Sephie xX

posted 6 days ago @ 13 Apr 2014 with 34 notes
xharry styles fanfic xHESSA xhessa after xafter fanfic xafterfanfiction xhungarian translation xtessa young xpunk harry
Anonymous said:
a darkot egyetlen egy ember forditja még is képes egy hét alatt akár 5 részt is leforditani, tik meg öt hónap alatt se vagytok képesek 10et.

Kedves Anonymous! Az a Dark, ez pedig az After. Irtam mar parszor nektek, hogy ez a forditas nem szokvanyos. Nem azert kezdtem el eleinte, hogy rengeteg ember olvassa. Sajat magam miatt, most pedig egy nagxon kedves baratnom segit. Lehet unalmas es klise, de erettsegizem es ot honapon belul kulfoldre koltozom, szoval sajnalom, hogy ez jelenleg fontosabb. Igyekezni fogok/fogunk egy kicsivel tobbet forditani a tavaszi es erettsegi szunetben. Sajnalom, hogy ez zavar teged. Tovabbi kellemes olvasast. xX

answered 1 week ago @ 12 Apr 2014 with 2 notes
Anonymous said:
Köszönjük szépen, hogy szakítasz erre az egészre időt a szabadidődből, és fordítod nekünk! :)))

Oszinten en koszonom, hogy olvassatok. Ez az, ami szamit.(: xX

answered 1 week ago @ 12 Apr 2014 with 2 notes
Anonymous said:
Szia, tegnap találtam a történetre és egész nap olvastam, imádom. Mikor lesz új rész? :) ♥

Hello! Orulok, hogy itt vagy es tetszett.(: Igyekszunk hamar leforditani. xX

answered 1 week ago @ 12 Apr 2014
Anonymous said:
Szia! Azt szeretném kérdezni h te/ti magatoktól forditjátok vagy valamilyen segitséggel?? :)

Hello!(: Nem, magunktol forditjuk le. Nehany szo vagy kifejezes van,amit szotarazni vagy keresni kell.xX

answered 1 week ago @ 12 Apr 2014
Anonymous said:
Tudnád linkelni az eredeti, angol oldalt, ahonnan fordítod légyszíves :)

A bal oldalt levo menupontoknal megtalalod, ha legorgeted.(: xX

answered 1 week ago @ 12 Apr 2014
Anonymous said:
Sziaa!Szeretném megköszönni, hogy fordítod. Az angol változatot nem érteném rendesen. Szóval köszi. És még annyi hogy az eredetiben hány rész van eddig? Esetleg tudnád linkelni az oldalt? Köszi - D.

Szia!(: Mi koszonjuk, hogy olvasod. A linket pedig oldalt a menupontoknal megtalalod. xX

answered 1 week ago @ 12 Apr 2014
Anonymous said:
Szia:) Nagyon jól fordítasz és ezer hála neked ezért:) ugye nincs veled semmi komolyabb gond, mert régen jelentkeztél már?:o

Sziaa!(: Kedves vagy, hogy aggodsz, de semmi gond nincs. Bar az erettsegit vehetjuk nyugodtan annak.((: Koszonom szepen a tamogatast.(: xX

answered 1 week ago @ 12 Apr 2014
Anonymous said:
Hello! :) Én ugyan ezt olvasom angolba és megtaláltam magyarban! :D szerintem ez tök hasznos , hogy magyarra lefordítjátok! :) Értettem a könyvet angolul is de így is nagyon jó! Tényleg 3 évad van, és a legdurvább az , hogy kb. ugyan itt tarzok!:D egy kicsit még utána is , de most elolvastam itt is magyarul , és iszonyat jó a fordítás! :) csak pozitív gondolatokattudok hozzáfűzni az egészhez! :D Csak így tovább! :))

Ello!(: Nagyon kedves vagy, igazan orulok, hogy igy elnyerte a tetszesedet. Valoban az eredetinel semmi sem lehet jobb.(: xX

answered 1 week ago @ 12 Apr 2014
Anonymous said:
Szia! Nagyon jó rész lett! Mostantól 2 fogjátok fordítani a blogot? Amúgy nagyon jól fordítjátok, én olvastam/olvasom angolul, és igaz, hogy nem lehet teljesen átadni, de szerintem nagyon jól csinálod/ csináljátok! So, csak gratulálni szeretnék és megkérdezni mikor jön a kövi? ( Nem siettetésből) :)

Szia kedves!(: Igen, mostantol ketten fogjuk forditani. Nagyon koszonjuk a tamogatast es a dicsero szavakat, tenyleg jol esik.(: xX

answered 1 week ago @ 12 Apr 2014
Anonymous said:
sziia ☺️ megkérdezhetem hogy miért úgy köszönsz hogy Ello? miért nem Hello? 😁 mikor lesz fent az 51. rész? milyen időközönként fogsz részt fordítani? 😋

Ello!((: Oszinten fogalmam sincs, talan rossz szokas. A kulfoldi barataimnak igy koszontem es berogzodott.Orulok, hogy itt vagy es olvasod.(: xX

answered 1 week ago @ 12 Apr 2014