Elmegyek a busszal a városközpontig,ahol tudomásom szerint az autókereskedés is van. Várni akartam még, hogy a kampusztól messzebbre is mehessek, de már nem bírok ki még egy napot saját autó nélkül. Az eladó egy eléggé ellenszenves alak és dohos cigaretta szaga van, de nem lehetek ilyen válogatós tovább. Egy óra alkudozás után megírom neki a csekket az első részletről, és ő a kezembe adja egy elég tűrhető állapotú 2010-es Corolla kulcsait. A fehér festés pár helyen lepattogzott, de képes voltam lealkudni az árát annyira, hogy efelett szemet hunyjak. Felhívom anyát, hogy elmeséljem szereztem egy autót, természetesen szerinte egy nagyobb autót kellett volna vennem és fel is sorolja az okokat. Végül úgy teszek, mintha elmenne a térerő és megszakítom a vonalat. A tükörbe pillantva elborzadok fáradt arckifejezésemen. Szörnyen festek, a hajam kócos, a szemem betagadtak és az arcom még mindig maszatos a korábbi sírástól.

Csodás érzés a saját autómat vezetni, most már sosem kell a tömegközlekedéssel bajlódnom, és a munkába is el tudok menni kocsival. Remélem az, hogy Harryvel már nem vagyunk beszélő viszonyban, nem ront a helyzetemen, nem hinném, de mi van, ha Harry már megunta, hogy csupán megríkasson és valami olyat tesz, amivel beleronthat? Talán beszélnem kellene Kennel és megpróbálnom elmagyarázni neki, hogy Harry és én már többé nem..vagyunk együtt? Mivel azt hiszi együtt járunk, így ki kell találnom valamit ahelyett, hogy az arcába mondanám a fia a legkegyetlenebb ember a világon és csak megmérgez engem, ezért nem tudok tovább a közelében lenni.

Bekapcsolom a rádiót és a szokásosnál is jobban felhangosítom, de pont azt teszi, amire most szükségem van. Kimossa az összes gondolatomat és minden egyes dal dalszövegére koncentrálhatok. Figyelmen kívül hagyom a gondolatot, hogy valójában az összes Harryre emlékezet. Mielőtt visszamennék a kampuszhoz, úgy döntök veszek pár új ruhát. Mivel egyre hidegebb van, így szükségem van több farmerra. Kezdek belefáradni a folytonos hosszú szoknya viselésbe. Mikor végzek pár új ruhával, amiket a munkához veszek majd fel, pár farmerral, amik szűkebbek a szokásosnál, de jól állnak, és pár egyszerű pólóval és kardigánnal gazdagodok. Steph nincs a szobában, mikor visszaérek, és ennek örülök is. Kezdem komolyan átgondolni, hogy szobát kellene váltanom, kedvelem Stephet, de lakhatunk tovább együtt, ha Harry is itt fog lógni. Attól függően mennyit fogok keresni ezzel a szakmai gyakorlattal, lehetne saját lakásom és nem kellene a kampuszban laknom. Ez lenne ideális a számomra, anya teljesen kiborulna, de ez nem rajta múlik.

Összehajtom az új ruhákat és elteszem őket, mielőtt magamhoz veszem a pipere táskámat és a zuhanyzó felé veszem az irányt. Mikor visszatérek, Steph és Zayn az ágyán ülnek. Remek.

"Harry megtalált tegnap este?" Kérdezi Steph, amire én bólintok.

"Szóval, megbeszéltétek a dolgot?"

"Nem, vagyis azt hiszem igen. Végeztem vele." Válaszolom. Mire szeme tágra nyílik, valószínűleg azt várta, hogy Harry újra a markában tart majd.

"Nos, én személy szerint ennek örülök." Mosolyog rám Zayn, mire Steph rácsap a karjára. Steph telefonja jelez,mire lenéz a képernyőre.

"Itt van Tristan, mennünk kell. Jössz?" Kérdezi.

"Nem, köszi. Szereztem ma egy autót!" Mesélem, mire ő visítani kezd.

"Komolyan?!" Mondja, én pedig bólintok. "Muszáj látnom, mikor visszajöttem." Mondja, miközben az ajtóhoz mennek.

Steph kilép a szobából, míg Zayn megáll habozva az ajtóban.

"Tessa?" Hangja gyengéd, akár a bársony. Felnézek, és ő rámmosolyog.

"Gondolkoztál a randinkon?" Kérdezi, miközben a szemembe néz.

"Én.." Épp készülök visszautasítani, de miért is? Zayn nagyon is vonzó és kedvesnek tűnik. Nem használt ki, mikor egyszerűen megtehette volna. Tudom, hogy jobb társaság lenne, mint Harry, igazából bárki jobb lenne. "Persze." Mosolygok.

"Persze, mint úgy, hogy eljönnél velem egy randira?" Szinte már vigyorog.

"Persze, miért ne?" Felelem.

"Ma este, akkor?" Kérdi.

"Persze, a ma este jó." Nem hinném, hogy a ma este jó ötlet lenne, mivel be kell pótolni a tanulást, de még így is előrébb vagyok, annak ellenére is, hogy kihagytam pár órát a héten.

"Remek, itt leszek hétre, rendben?"

"Oké." Válaszolom, mire ő tökéletes fogai közé veszi ajkát.

"Akkor látlak este gyönyörű." Mondja, én pedig elpirulok, búcsút intve, míg ő kilép a szobából.

Négy óra van most, így három órám van, amíg visszajön. Megszárítom a hajam és begöndörítem a végét, ami meglepetésemre elég jól néz ki. halvány sminket viszek fel és az egyik új ruhámat veszem fel, egy sötét farmert, fehér toppal és egy hosszú, barna kardigánnal. Az idegesség kezd eluralkodni rajtam, amint a tükörbe nézek. Talán átkellene öltöznöm? Felveszek egy kék toppot és egy végig felgombolt inget. Nem tudom elhinni, hogy randira megyek Zaynnel, egész életemben volt egy barátom és most randizni fogok Zaynnel, a Harryvel való összevisszaság után. Talán az új zsánerem a tetkós, piercinges srácok?

Előveszem a régi Büszkeség és Balítélet könyvemet, hogy olvasással üssem el időt. Ami csupán percekkel későbbnek tűnik, kopognak az ajtón. Tudom, hogy Zayn az, mivel Harry sosem kopogna. Ő gorombán berontana és szétszórná a dolgaimat.

Mikor kinyitom az ajtót önkénytelenül leesik az állam Zayn látványától. Szűk, fekete nadrág van rajta, fehér tornacipővel, egy pólóval és egy farmer mellénnyel. Nagyon dögösen néz ki.

"Gyönyörű vagy, Tessa." Üdvözöl és átad nekem egy virágot. Egy virágot? Meg vagyok lepve és le vagyok nyűgözve ettől a kis egyszerű ajándéktól.

"Köszönöm." Mosolygok rá és a virágot az orromhoz emelem.

"Készen állsz?" Kérdezi udvariasan.

"Igen, hova viszel?" Kérdezem tőle, miközben kifelé sétálunk.

"Úgy gondoltam elmehetnénk vacsorázni, aztán egy mozi, csak szimpla randi, semmi nyomás." Válaszol szinte ragyogva. Az anyósülés kilincséhez nyúlok, de megállít.

"Ezt nekem kellett volna." Mondja.

"Oh. Köszi." Még mindig ideges vagyok, de már ez az érzés is kezd elhalványulni. Mikor beszállunk az autóba lekapcsolva hagyja a rádiót és kisebb beszélgetéseket kezdeményez velem, a családomról kérdez és a fősuli utáni terveimről. Ő pedig elmeséli miként került a WSU környezettudományi szakára, ami meglep,de kíváncsivá is tesz egyben. Megérkezünk egy egyszerű kis kávézónak tűnő étteremhez, majd kiülünk a teraszra. Rendelünk, majd tovább beszélgetünk, míg meg nem hozzák az ételt. Zayn mindent megeszik, miután elkezd sültkrumplikat lopkodni az én tányéromról.

"Ha még egy krumplit elveszel meg kell, hogy öljelek." Cukkolom. Mire ő tettetett ártatlansággal néz rám és a nyelvével a fogai közt nevet rám. Amitől én is nevetni kezdek, ami szinte éveknek tűnt, hogy utoljára csináltam, de jó érzés.

"Aranyosan nevetsz." Udvarol, mire én a szememet forgatom.

Legvégül egy giccses vígjátékra ülünk be, ami nem igazán nyeri el a tetszésünket. Így viccelődünk a film alatt, majd a film vége felé Zayn a kezét az enyémre teszi. Nem kényelmetlen, mint ahogy arra számítottam, de nem is olyan érzés, mint mikor Harry teszi ugyanezt. Sikerült jó pár óráig nem gondolnom rá, aminek nagyon örülök. Mindennap ő tölti be a gondolataimat, egész álló nap. Mikor Zayn tizenegyre hazavisz, hálás vagyok, hogy szerda van, márcsak két nap hátra a hétvégéig. Zayn kiszáll a kocsiból és átsétál hozzám, míg én megigazítom a táskát az oldalamon.

"Nagyon jól éreztem magam, köszönöm, amiért elvihettek ma este." Mondja.

"Én is jól éreztem magam." Mosolygok rá.

"Gondolkoztam..és emlékszel, mikor megkérdezted, hogy megyek-e a tábortüzezésre?" Bólintok. "Nem bánnád, ha veled tartanék?" Kérdezi.

"Persze, jó lenne. Liammel és a barátnőjével megyek egyébként." Nem emlékszem, hogy Zayn is csatlakozott volna azokhoz, akik piszkálták Liamet, de mindenképp akarom, hogy tudja ez nem volt oké a részemről.

"Persze, jó fejnek tűnik." Mondja, én pedig válaszként rámosolygok.

"Akkor ezt megbeszéltük. Ott találkozunk?" Ajánlom fel. Az ki van zárva, hogy magammal viszem őt Liam házába, a vacsorára.

"Jól hangzik. Köszi még egyszer a ma estét." Közelebb lép hozzám. Meg fog csókolni? Kezemet a sajátjába veszi és a szájához emeli. Egyetlen csókot lehel a kézfejemre, ajakpiercingje hideg az én forró bőrömön, de a gesztus nagyon édes.

"Szép álmokat, Tessa." Köszön, majd visszaszáll az autójába.

Megkönnyebültem, hogy nem próbált megcsókolni, még akkor is, ha jól csókol, az időzítés most nem lett volna jó. Most pedig ki kell találnom, hogyan is magyarázzam meg Liamnek, hogy lesz egy kísérőm péntekre.

Steph kíváncsi a Zaynnel töltött estémet illetően, ám a részleteket megtartom magamnak. Miután sminkemet lemosom, végre ágyba bújok és elalszom. A következő reggelen Liam a kávézóban vár rám, neki pedig mesélek Zaynről.

„Harry tud erről?” Kérdezi Liam.

„Nem, és nem is kell neki. Semmi köze hozzá.” Felelem kissé nyersen. „Ne haragudj, csak egy kicsit érzékenyen érint a téma.”

„Nyilván.” Mosolyogja. „Nem lehetnek túl közeli barátok, ha Zayn elvisz téged vacsorázni rögtön azután, ami Harryvel történt.”

„Nos, senki sem tudja igazából, hogy bármi is történt volna köztem és Harry között, mivelhogy az egészet eltitkolta a barátai elől, nem emlékszel?”

„Ja, azt hiszem igazad van. Csak légy óvatos.” Figyelmeztet kedvesen, én pedig megígérem neki, hogy az leszek. A nap maradék hátralevő része elrepül, s Liam sem hozza fel sem Harryt sem pedig Zaynt újra. Végül, irodalom óra lesz, s még a lélegzetemet is visszatartom, ahogy Liam s én besétálunk a terembe. Harry a megszokott helyén ül, mellkasom fájni kezd a látványára. Rám pillant, hogy aztán figyelmét visszaszegezze a terem egy elülső pontjára.

„Szóval megint elmentél Zaynnel a múlt éjjel?” Kérdezi Harry, amint helyet foglalok. Imádkoztam, hogy ne szóljon hozzám.

„Az nem a te dolgod.” Felelem neki csendesen. Megfordul ültében, arcával közel hajolva hozzám.

„A szó gyorsan terjed a mi kis csoportunkban, Tessa, ezt ne feledd el.” Mosolyodik el önelégülten. Tán fenyegetni próbál, hogy elárulja a barátainak az együtt töltött pillanatainkat? A gondolattól rosszul leszek.

Elfordulok tőle és figyelmemet a professzorra terelem. „Rendben, szóval folytassuk ott, ahol tegnap abbahagytuk az Üvöltő Szelek elemzését.” Mondja, mire a gyomrom összeszorul.

Nem szabadna elemeznünk az Üvöltő Szeleket a következő hétig, tessék, ezt kapom, ha ellógom az órákat. Érzem magamon Harry vizslató szemeit. Talán csakugyan, mint én, ő is arra gondol, amikor először jártam a szobájában, rajtakapva, hogy a regény ő példányát olvasom.

„Szóval, mint ahogyan tudjuk, Catherine-nek és Heathcliffnek igencsak szenvedélyes kapcsolatuk volt, a szenvedélyük oly erővel bírt a regényben, ami lényegében minden egyes további karakter életét tönkretette körülöttük. Egyesek vitatják, hogy szörnyűek voltak-e egymás számára, mások viszont azt mondják, hogy össze kellett volna házasodniuk, ahelyett, hogy a kezdetektől fogva szerelmük ellen harcoljanak.” Mondja a professzor. „Ti mit gondoltok?” Kérdezi. Általában azon mód feltenném a kezemet, büszkén hencegve a klasszikus regényekben jártas tudásommal, de ez túlságosan is közel jár jelenlegi helyzetemhez.

„Úgy gondolom, szörnyűek voltak egymás számára, állandóan harcoltak és Catherine tagadta a Heathcliff iránt érzett szerelmét. Edgarhoz ment feleségül, annak ellenére, hogy tudta, hogy egész idő alatt Heathcliffbe volt szerelmes. Ha a kezdetektől fogva együtt lettek volna, a többiek élete kevésbé lett volna szerencsétlen.” Feleli a terem hátulsó részéből jövő hang. Érzem, hogy arcom pírba borul, ahogy Harry rám tekint, mielőtt megszólalna.

„Szerintem Catherine egy önző, nagyképű ribanc volt.” Megilletődött hangok hallatszódnak a terem minden egyes pontjából, s a professzor leszidja Harryt, mielőtt ő folytatná. „Elnézést, de azt gondolta, hogy túl jó Heathcliffnek, ami talán igaz volt, de tudta, hogy Edgar sosem lesz olyan, mint Heathcliff, mégis őhozzá ment feleségül. Catherine és Heathcliff túlságosan is hasonlóak voltak, olyannyira, hogy ez nehezítette meg számukra azt, hogy jól kijöjjenek egymással, de hogyha Catherine nem lett volna olyannyira makacs, akkor egy hosszú és boldog életet tudtak volna leélni egymással.” Mondja. Bolondnak érzem magamat, hogy Harryt és magamat a regényben szereplő karakterekhez kezdem el hasonlítani. A különbség azonban az, hogy Heathcliff borzasztóan szerette Catherine-t, olyannyira, hogy tétlenül ült, amíg Catherine hozzáment egy másik férfihez, míg végül ő maga is megházasodott. Harry nem így szeret engem, sőt mi több, egyáltalán nem, szóval nincs joga ahhoz, hogy magát Heathcliffhez hasonlítgassa.

Az egész osztály engem figyel, válaszomra várva. Valószínűleg egy újabb, az előzőhez hasonlatos veszekedést remélnek, ám csendben maradok. Tudom, hogy Harry csapdába próbál csalni, viszont én nem vagyok hajlandó belesétálni.

 Fordította: Sephie & Nicks

posted 5 days ago @ 28 Aug 2014 with 64 notes
xtessa young xHESSA xhessa after xhungarian translation xafterfanfiction
Anonymous azt csiripelte:
Szia/Sziasztok! Tegnap találtam rá a blogra és persze az eddigi összes részt elolvastam. Nagyon nagy gratuláció nektek hogy időt szántok rá és nagyon jól fordítotok. Imádom. ^^ Ölel és Puszil Titeket: Nix :)

Kedves Nix!((: Nagyon szepen koszonjuk, sokat jelent a velemenyetek. Orulok, hogy igy gondolod.((: Olellek xx

answered 1 week ago @ 22 Aug 2014 with 1 note
Anonymous azt csiripelte:
Hali! A bloglovinon követem a blogot és azon kapok értesítést ha van új rész. De az utolsó 5 rész nem jelezte. Lécci ezt megtudnátok oldani mert imádom a blogot és a fordításotokat :)c

Hell!(: A reszeket nem en teszem ki bloglovinra, automatikusan feltolti. Nem tudom mi lehet a baj, azert megnezem, hatha orvosolhatom a dolgot.((: xx

answered 1 week ago @ 22 Aug 2014 with 1 note

Mikor felébredek, kell egy kis idő, hogy ráeszméljek nem Harryvel fekszem az ágyban. A nap átragyog a zárt erkély ablakon, mire én hirtelen felülök. Amint a szemem hozzászokik, megbizonyosodom róla, hogy kezdek megőrülni.

"Harry?" Mondom halkan és újra megdörzsölöm szemem.

"Hey." Válaszol vissza. Valóban itt van.

"Mi a fenét csinálsz te itt?" Förmedek rá. A szívem máris sajogni kezd. A széken ül, karjaival a térdén könyökölve.

"Tessa, beszélnünk kell." Mondja, szembetűnően karikás szemekkel.

"Te éppen nézted, ahogy alszom?" Kérdezem.

"Nem, dehogyis. Csak pár perce jöttem be." Válaszol. Kíváncsi vagyok vajon voltak-e rémálmai nélkülem. Ha nem lettem volna szemtanúi ezeknek, akkor azt gondolnám azok is csupán a színjáték részei voltak, de még él bennem, ahogyan izzadságtól nedves arcát a két kezem között fogom és látom a félelmet zöld szemeiben.

Csöndben maradok. Nem akarok veszekedni vele. Csak azt akarom, hogy menjen el. Utálom azt, hogy valójában nem akarom, hogy elmenjen, de el kell mennie.

"Beszélhetnénk?" Kérdez rá ismét, de én a fejemet ingatom. Ő mindkét kezét a hajába túrja, majd vesz egy mély levegőt.

"Mennem kell órára." Mondom neki.

"Liam már elment, lekapcsoltam az ébresztődet. Már tizenegy óra van."

"Hogy micsoda?"

"Sokáig fent voltál és úgy gondoltam.." Kezd bele.

"Hogyan is merted egyáltalán..csak menj el." Több, mint mérges vagyok, amiért kikapcsolta az ébresztőmet, tudja mit gondolok a lógásról, de a tegnapi tettei miatti fájdalom még mindig új és elfedi a haragomat az ébresztő kikapcsolós incidensről. Viszont nem mutathatom a gyengeségemet, mert ő azonnal lecsapna rá. Ahogyan mindig teszi.

"Te vagy az én szobámban." Mutat rá a lényegre. Kimászom az ágyból, nem érdekelve, hogy csupán egy póló van rajtam, az ő pólója.

"Igazad van, én megyek el." Mondom, a gombóc a torkomban csak egyre nő és a könnyek már gyűlnek a szememben.

"Nem, úgy értettem..úgy értettem a szobámban vagy..miért?" Hangja semmitmondóan fagyos.

"Nem tudom..én csak..nem tudtam aludni.." Ismerem be. Be kell fejeznem a beszélést. "Ez valójában nem is a te szobád, éppen annyiszor aludtam itt, akárcsak te. Vagyis most már többször."  Mutatok rá a lényegre.

"A te pólód nem volt jó rád?" Kérdezi, a tekintete a fehér pólóra szögezve. Persze, hogy viccet csinál belőlem.

"Rajta, gúnyolj csak ki." Mondom, miközben egyre több könny gyűlik a szemem sarkába.

A szemembe néz, de elfordulok tőle.

"Nem gúnyoltalak." Feláll és tesz egy lépést felém. Én hátrálok és felteszem a kezem, hogy távol tartsam. "Csak hallgass meg, oké?"

"Mi mást kellene még mondanod nekem, Harry, folyton ezt csináljuk. Ugyanazon veszekszünk újra meg újra, csakhogy minden alkalommal egyre rosszabb. Nem tudom ezt csinálni tovább. Nem megy." Lélegzem a szavakat.

"Mondtam, hogy sajnálom, amiért megcsókoltam őt." Védi magát.

"Ez nem erről szól, vagyis erről is, de ennél sokkal többről. A tényt, hogy nem látod be, csak az időnket vesztegetjük egymással. Te sosem leszel az, akire nekem szükségem lenne, hogy legyél, és én sem vagyok az, akit te akarnál, hogy legyek." Megtörlöm a szemem, míg ő az ablakon kifelé néz.

"Az vagy, akit akarok, hogy legyél." Mondja.

Bárcsak hihetnék neki, bárcsak ne lenne ennyire képtelen érezni.

"Te nem vagy." Ennyit tudok csupán kipréselni magamból. Tudom, tisztában vele, hogy sírok, de képtelen vagyok abbahagyni. Annyiszor sírtam, mióta megismertem és újra visszakerülök a hálójába, akkor így fog ez lejátszódni folyton.

"Én mi nem vagyok?"

"Az, akit szeretnék, hogy legyél, semmi mást nem teszel, csak bántasz." Elsétálok mellette, keresztül a vendégszobán, hogy magamhoz vegyem a táskámat. Gyorsan felhúzom a nadrágot a lábamon és összeszedem a cuccaimat. Harry tekintete követi minden mozdulatomat.

"Nem hallottad, amit mondtam neked tegnap?" Szólal meg végre. Reménykedtem, hogy ezt nem hozza fel.

"Válaszolj nekem." Mondja.

"De..hallottalak." Felelem, kerülve a tekintetét.

"És nem mondasz rá semmit?" Hangja elutasító.

"Nem." Hazudok. Ő pedig elém lép. "Menj arrébb." Könyörgök neki.

Veszélyesen közel van hozzám és tudom, hogy mit fog tenni, amint mozdul, hogy megcsókoljon. Próbálok elhátrálni előle, de erős karjai közelebb húznak, egyhelyben tartva. Ajkai érintik enyémet, nyelve próbál utat törni magának ajkaim keresztül, de nem hagyom.

"Csókolj meg, Tess." Követeli.

"Nem." Tolom el a mellkasánál.

"Mondd azt, hogy nem érzel ugyanúgy és elmegyek." Arca milliméterekre van az enyémtől, forró lélegzete az arcomat súrolja.

"Nem érzek úgy." Mondom neki, fájnak a szavak, de mennie kell.

"De, igen, úgy érzel. Tudom, hogy így van." Hangja kétségbeesett.

"Nem, Harry, és te sem érzel így. Nem hiheted, hogy bevettem ezt?" Mondom, ő pedig elenged.

"Nem hiszed el, hogy szeretlek?" Döbben le.

"Persze, hogy nem, mégis milyen hülyének nézel engem?" Förmedek rá, mire ő pár percig csak engem néz, majd a száját nyitja, de újra becsukja.

"Igazad van." Mondja végül.

"Mi?"

"Igazad van, nem érzek így. Nem szeretlek, csak a drámaiság kedvéért tettem hozzá a sztorihoz." Nevet halkan. Tudtam, hogy nem gondolta komolyan, de az őszinteségétől nem fáj kevésbé. Egy részem, beismerem a nagyobbik, azt remélte, hogy valójában mégis komolyan mondta.

A falnak támaszkodva áll, míg én kisétálok a szobából, kezemben a táskával, mikor a lépcsőhöz érek.

"Tessa kedvesem, nem tudtam, hogy itt vagy!" Mosolyog rá Karen a lépcső aljáról. Mosolya elhalványul, amint észreveszi lesújtott állapotomat. "Jól vagy? Történt valami?" Kérdezi. Az aggódás hangjában kitűnik.

"Nem, rendben vagyok. Ki voltam zárva tegnap éjjel a szobámból és én.."

"Karen." Szólal meg Harry hangja mögöttem.

"Harry!" Karen mosolya haloványan visszatér. " Ti ketten szeretnétek valamit enni, egy kis reggeli? Vagyis ebédet, hamarosan." Mosolyog.

"Nem, köszönöm, épp készülök vissza a kollégiumhoz." Felelek.

"Én eszek." Válaszolja Harry. Karen meglepettnek tűnik, amint rám, majd vissza Harryre pillant.

"Oké, remek! A konyhában leszek!" Mondja Harrynek.

Miután eltűnik a konyhába, én az ajtó felé indulok.

"Hová mész?" Ragadja meg a csuklómat. Egy pillanatig csavargatom, mire elengedi.

"A szobákhoz, ahogy említettem."

"Sétálni fogsz?"

"Mi bajod van? Úgy viselkedsz, mintha semmi sem történt volna, mintha nem is veszekedtünk volna, mintha semmit se tettél volna. Komolyan elment az eszed, és itt a kipárnázott szobás, elmegyógyintézeti,gyógyszeres elmebetegségről beszélek. Szörnyű dolgokat vágsz a fejemhez, majd felajánlod, hogy elviszel?" Nem tudok lépést tartani vele.

"Valójában vágtam hozzád szörnyű dolgokat, mindössze annyit, hogy nem szeretlek, amiről te azt állítod, már tudtad. És másodszor, nem ajánlottam föl neked fuvart, csak egyszerűen megkérdeztem, hogy vissza fogsz-e sétálni." Önelégült arckifejezésétől rosszul vagyok. Miért jött ide hozzám, ha nem érdeklem őt? Nincs jobb dolga, mint engem pesztrálni?

"Mit tettem?" Kérdezem meg végre, már egy ideje fel akartam tenni ezt a kérdést, de féltem a válaszától.

"Mi?"

"Mit tettem, amiért megutáltál engem? Gyakorlatilag bármelyik lányt megkaphatsz, akit csak akarsz és te továbbra is az idődet vesztegeted, és az enyémet, hogy újabb módon sérts meg. Mi a lényege? Ennyire nem kedvelsz?" Próbálom halkra venni a hangomat, hogy Karen nem hallja meg.

"Nem, ez nem erről szól. Én nem utállak, Tessa. Csupán könnyű célponttá tetted magad, különben is ez csupán a játékról szólt, nem?" Vigyorog. Mielőtt bármi mást mondhatna, Karen szólítja és kérdezi, hogy kér-e uborkát a szendvicsére. Ő a konyhához megy és válaszol neki, míg én kisétálok az ajtón, miközben hallom csizmájának hangját a kemény fapadlón.

Lesétálok az utcán, a buszmegállóhoz, már így is túl sok órát kihagytam mostanában, talán inkább a ma még hátralévőkkel is ezt teszem és szerzek magamnak egy autót. Szerencsémre a busz pár percen belül megérkezik, és találok leghátul egy ülőhelyet.

Ez csupán a játékról szól, nem?”szavai visszhangzanak fejemben, amint lehuppanok az ülésre. Visszagondolok arra, amit Liam mondott arról, mikor összetörik a szíved, hogyha nem szereted azt a valakit, akkor nem törheti össze a szívedet. Harry számtalanszor megtette, még akkor is, mikor úgy gondolnám több darabka nincs, amit még összetörhetne, szeretem. Szerelmes vagyok Harrybe.

Fordította: Sephie

posted 2 weeks ago @ 15 Aug 2014 with 63 notes
xharry styles fanfic xHESSA xhessa after xtessa young xhungarian translation
now-go-fuck-yourself azt csiripelte:
Sziasztok! Sok helyen olvastam / láttam már, hogy azt mondják ebből a fanfictionból lesz egy film... Most ez igaz vagy nem? ( Bocsánat a felesleges, ostoba kérdésért, hogyha hülyeséget mondtam volt )

Hello kedves! Igen, igaz a hir. Lesz film sz After tortenetbol. Xx

answered 2 weeks ago @ 15 Aug 2014 with 5 notes
Anonymous azt csiripelte:
Szia! Nagyon jó a blog gratulálok hozzá, nagy jól fordítod/fordítjátok és (én is) szeretném megköszönni h ilyen sűrűn hoztok részeket(ez sajnos nem sok blogról mondható el) nagy jók vagytok!Köszönöm szépen! És azt szeretném kérdezni hogy ugye az After 3-évados és hogy a másik kettőt is le fogjátok fordítani?

Hello!(: Igazan koszonom szepen, iszonyatosan jol esnek a soraid.(: Igyekszem/igyekszunk minel tobb reszt hozni, mivl sokan olvassatok es ezert csak halasak lehetunk. Almomban nem gondoltam volna, mikor elkezdtem a forditadt, hogy majd ennyi embernek elnyeri a tetszeset.((: En koszonom!! Es igen, 3 evados, es mindet le szeretnenk forditani.💕 xx

answered 2 weeks ago @ 15 Aug 2014 with 5 notes
Anonymous azt csiripelte:
Szia! Új vagyok még nem rég találtam rá, nagyon megtetszett és imádlak amiért forditod. Azt szeretném megtudni, hogy mikor szoktak általában jönni a részek. xxx Viki

Hello!(: Üdv itt! Köszönöm szépen, igazán. Egy részt mindig szeretnék felrakni egy héten, de ha tehetem többet is.(: xx

answered 2 weeks ago @ 15 Aug 2014
this-is-me-tammy azt csiripelte:
Sziasztok ! :) Mar nagyon regota olvasom a blogotokat, es levagyok nyugozve. Nagyon ugyesek vagytok. Neha neha elore olvasok az eredetiben, de utana mindig elolvasom a magyart, mert egyszeruen csodalatosan fogalaztok. Nagyon orulok neki, hogy elkezdtetek leforditani. Megszeretnem kerdezni,m hogy van-e masik blogotok? mert ha igen, akkor azt nagyon szivesen olvasnam :) Puszil es olel titetek : Tami xx

Kedves Tami!(: Aw, nagyon szépen köszönjük, elképesztően jólesik, mikor ilyen üzenet vár rám itt. Tényleg, csak olvasom újra a dicsérő szavakat.((: Nincsen, pedig nekem megfordult a fejemben, mert szeretnék mást is, de az időm nem engedi. Ölelünk mi is Téged xx

answered 2 weeks ago @ 15 Aug 2014
Anonymous azt csiripelte:
Sephie hány éves?

19 éves vagyok.(: x

answered 2 weeks ago @ 15 Aug 2014
Anonymous azt csiripelte:
Ma kezdtem el olvasni és már a 41.fejezetnél járok és folytatom tovább csak már fájnak a szemeim :) ja egyébként milyen gyakorisággal szoktál új részt hozni?

Persze, nem siet ez a történet sehová. Bár tudom én milyen voltam, amikor csak olvastam és olvastam, úgyhogy megértem.:)) Általában egyet hozok a héten, de ha tehetem többet.(: xx

answered 2 weeks ago @ 15 Aug 2014
Anonymous azt csiripelte:
Juj, nagyon tetszik, várom a folytatást! :) Köszönjük szépen, hogy fordítod, ez annyira nagy szó! :) És azt meg különösen, hogy most próbálod nyáron gyakrabban hozni a részeket! You're da best! :D :)

Haha, köszönöm szépen((: Igyekszem, megérdemlitek, ha már ennyi olvasóm van.((: Én köszönöm, hogy olvasod!(: xx

answered 2 weeks ago @ 15 Aug 2014
Anonymous azt csiripelte:
Imádom, nagyon imádom a blogodat! És, hogy Harry szerelmet vallott az csak hab a tortán! Kétlek siess a következő fejezettel! :D

Köszönöm szépen.((: Igen, az egy elég nagy hab volt.:)) Igyekszem. xx

answered 2 weeks ago @ 15 Aug 2014
inaalem azt csiripelte:
Szia! Igazából csak a felől érdeklődök, hogy nem tudod-e mi lesz az eredeti afterrel? Mármint ugye felreppentek olyan hírek, hogy könyvet készítenek belőle (nem tudom mennyit tudsz erről, mert én csak ennyit). Szóval a kérdésem, hogy nem tudod véletlenül, hogy fent marad-e a Wattpad-on az eredeti? :)

Hello!(: Igen, a wattpadon fent fog maradni.((: A könyv mindhárom részét már elő lehet rendelni. Az első könyv azt hiszem október 21.-én jön majd ki. xx

answered 2 weeks ago @ 15 Aug 2014 with 1 note
i-need-an-augustus-waters azt csiripelte:
nagyon köszönöm (mindenki nevében), hogy ilyen sűrűn hoztad most a részeket!!! imádunk <3

Megérdemlitek a sok kimaradás után. ((: Én is imádlak Titeket.((: Ölellek xx

answered 2 weeks ago @ 15 Aug 2014 with 1 note
Anonymous azt csiripelte:
Szia/Sziasztok! :) Húúúúú... nagyon jól fordítotok,le a kalappal.. Imádom olvasni a történetet és nagyon örülök,hogy veszitek a fáradságot és fordítjátok.. :) Szóval nagyoooooooon köszönöm!! :* Azután érdeklődnék,hogy van-e nektek ehhez a bloghoz egy facebook csoport,ahol mindig értesítitek a rajongókat,hogy új rész van?? Ha van betudnád nekem ide linkelni?? A válaszodat előre is köszönöm :D

Hello!(: Nagyon szépen köszönöm/köszönjük.(: Mi vagyunk hálásak, amiért olvasod, és amiért ilyen kedves üzenetet küldtél.((: Van-van, persze, már linkelem is.(: https://www.facebook.com/groups/1407719709446246/ Ölellek xx

answered 2 weeks ago @ 15 Aug 2014